Volt egy házas férfi, beleszeretett egy egyedülálló nőbe. Vállalkozása volt, jó anyagi körülmények között élt. El is vált volna a szeretett nőért, de a gonosz felesége nem engedte. Aztán kiderült, hogy a felesége engedte volna, ha elfelezik a vagyont. De ezt a férfi nem akarta, ő vinni akarta a pénzt is. Így aztán maradt a házasságában, és elengedte a nagy szerelmet.

De mi is történt valójában? Mint kiderült, a feleség szintén benne volt a vállalkozásban, úgy 40%-ban dolgozott is benne, miközben nevelte a gyerekeket. Ebből az sejlik inkább fel, hogy a vállalkozás sokkal inkább volt a feleség érdeme, mint a férjé. De az nő, mivel szerette a férfit és nagyvonalú volt, meg okos is, felemelte a férfi, segítette, hogy elérje céljait ezen a vállalkozáson keresztül, megtanította férfiként jól funkcionálni. A férj, jó pasi módjára el is hitte, hogy a világ körülötte forog, és ő a család egyedüli támasza, aki mindent egyedül teremtett magának és a családnak. De ez persze nem volt igaz. Mert ha igaz lett volna, lelép a fele pénzzel, és tovább teremti a saját életét az új, vágyott nő mellett. De ő nem tette. Mert tudat alatt nagyon jól érezte, hogy a felesége nélkül búcsút inthet a jólétnek. És az kell. Jobban, mint a szerelem.